Az Aikido tradicionális, szamuráj gyökerekből táplálkozó harcművészet, amelyet Ueshiba Morihei O-Sensei (nagymester, nagy tanító) fejlesztett ki számos budo-stílus tanulmányozása és mesterfokú elsajátítása után. Ennek a harcművészetnek a technikai része pusztakezes és fegyveres (főleg bokken, shoto bokken, jo, tanto) elemekből tevődik össze, és alapvetően a ju-jutsuból és a kardforgatásból fejlődött ki. Ettől elválaszthatatlan, és ugyanolyan súllyal bír az a szellemi/etikai háttér, amely az Aikido célját meghatározza. Ez – Ueshiba mester kulturális hátteréből és neveltetéséből adódóan – főleg az ezoterikus sintó szekta, az Omoto-kyo, és a szintén ezoterikus buddhizmus, a singon tanaira épül, amelyeket a szamuráj szellemiséget évszázadokon keresztül közvetítő Bushido – a szamurájok etikai kódexe – hat át. Az Ai-ki-do értelmezéséhez nagy segítséget nyújt a szót felépítő kanjik elemzése.
- ai: találkozás, harmónia, érintkezés, egyesülés, egyesítés
- ki: energia, erő, rezgés, életesszencia, a mindent átható éltető erő
- do: szellemi út
Az Aikido dinamikus mozgása a világegyetem törvényszerűségeivel és a természet erőivel való összhangra, a támadó szándékának megváltoztatására épül. Az Aikido meghatározásával és jelentésével könyveket lehetne megtölteni. Ehelyett álljon itt pár idézet O-Senseitől és tanítványától:
UESHIBA MORIHEI, O-Sensei tanításai:
- “Az Aikidóban nincsenek rögzített formák – az Aikido a szellem tanulmányozása.”
- “Az Aikido lényege: Az igazi győzelem a magunk fölött aratott győzelem, a gyors győzelem napja!”(Masakatsu agatsu katsuhayabi.) Az igazi győzelem
- “Az Aiki együtt azt jelenti, hogy eggyé válni a világegyetem éltető energiájával.”
Az Aikidót fordítják a Harmónia útjának, Az egyetemes kivel való egyesülés útjának vagy a Béke művészetének is.
